A rendőr, az ápoló, a beteg öregember és második felesége, a visszataszító pua, a heroinista nő, a régi kvízsó-sztár és az új - egymásba fonódó történetek, amik kaotikusak, zajosak: a film kétharmadáig szinte folyamatosan erős háttérzene szól, minden és mindenki tele van feszültséggel, aztán elindulunk a feloldozás, a kivonulás felé.
Nagyon könnyű az Amerikai álom és a Jégvihar mellé odatenni, de ugyanilyen könnyű lenne szételemezni, szétcincálni a karaktereket és a történeteket, de talán ami a legfontosabb és amit sokszor ki is mondanak a szereplők: a múltat nem lehet bezárni egy fiókba. Attól, hogy valamiről nem beszélünk, az a valami még nem fog megszűnni, nem jön el egy mágikus harmónia, csak mindenki marcangolja és pusztítja saját magát: kényelmetlenül, idegesen feszeng a saját bőrében - a szembenézés, kiszabadulni a rabságból (Egyiptom, exodus) pedig nem olcsó, sőt.
2017-03-10
[8], [amerikaiálom], [biblia], [béka], [dráma], [gyermekkor]