Skip to content

Latest commit

 

History

History
9 lines (5 loc) · 2.35 KB

0704 Eso mossa szerelmunket - 1946.md

File metadata and controls

9 lines (5 loc) · 2.35 KB

Eső mossa szerelmünket - 1946

Bergmant nem nevezném egy kimondottan fókuszált rendezőnek - én még olyan filmet nem láttam tőle, ami egyetlen témát járt volna körbe és azt szedte volna ízekre. Bergman a minden-ízű cukorka; vannak erősebb ízek: a család, a férfi-nő kapcsolatok, a freudi tudattalan, id és szuperegó harca, rossz közérzet a kultúrában (és házasságban) et cetera. Az Eső mossa egy modern mese - még mindig inkább színpadi kelléktárral, mint filmessel: egy mese, ami nagyon sok mindenről szól. Fene tudja, hogy ez jó-e - de hogy már megint nincs alám tolva a szék, az biztos. Fiatal pár, férfi és nő, megismerkednek egy pályaudvaron, új életet kezdenek, de a társadalom folyamatosan leckézteti őket - ők azonban csak nagyon nehezen tanulnak. A pár az ösztönlény, a társadalom a felettes én; a pár a két pici tücsök, a társadalom a végtelen mennyiségű hangya. A két kis tücsök él boldogan: az esőben feltörnek egy nyári lakot és ott húzódnak meg, amikor is jön a "racionális gonosz" (a tulaj, Mephisto) és fenyegetően, de végül csak kiadja nekik a házat. A nő terhes, a férfi a kertészetben dolgozik, a csavargó bohócok lopnak, a házsártos szomszédasszony házsártos. Időről időre mesekönyvből látunk képeket, van mindentudó narrátor (isten), aki deus ex machina végül megmenti a két hülyét a pertől és ítélettől és biztosítja őket szeretetéről - ad is egy ernyőt eső ellen (nem házat, nem pénzt, nem hálót, hogy halat tudjanak fogni - hanem esernyőt), aztán szépen elsétál, a drága hülyéink meg vállvonogatva szemlélik, ahogy a tulaj elviszi a házukat: ők inkább csavarogni fognak. A tücsök az tücsök marad, a hangyák pedig mindig megpróbálják majd szétszedni - mert aki még ahhoz is hülye, hogy kinyissa a száját saját perén és rámutasson az igazi tolvajokra, azon isten szelídsége sem sokat segít. Ebből a filmből azt felismerni, levonni, hogy mennyire jó lenne elvonulni a saját kis nyári lakunkba és ott élni boldogan, olyan szinű ostobaság, hogy szót sem érdemes rá vesztegetni - de én örülök, hogy ha sokat nézzük bergmant, akkor mindenki bele tudja projektálni a maga vágyait, elképzeléseit. Valószínűleg én is.

2016-12-09


[7.5], [bergman], [család], [filmklub], [mese], [mivan], [szerelem]