Ha nem szúrja ki a szemem (vele Csejk Miklós), akkor nem biztos, hogy felfogom, hogy egy freudiánus lélektan leképezése jelenik meg a filmben: az apa a karddal, tőrrel a padláson (felettes én), a völgyben fekvő erdő (ösztön; a legmélyebb az ősi: a pogány ereklyéket feltáró férfi és Odin hollója), a fiatal lány halála (leválás a szülőkről, beavatás - a forrás ki/felfakad). A három gyilkos/erőszakoló (vágy, elfojtás) belép a házba, ahol az apa elpusztítja őket - de megöli a gyereket is, állat módjára tombol: a keresztény vallás most is megkapja a magáét (nemcsak mint képmutatás, hanem mint brutális elnyomás, a szexualitás démonizálásától egészen az önvádig, önostorozásig).
2015-02-18
[8.5], [bergman], [filmklub], [mindfuck]