A kislány nagyon szereti a kutyáját, ő jó ember, de az apukája kihajítja a kutyát - ő nem rossz ember, csak zavart; és vannak a rossz emberek: mindenki más. A kutyák pedig fellázadnak és olyanok lesznek, mint az emberek, de a jó emberek bűnbánást tudnak gyakorolni, a kutyák pedig újra felnézhetnek a jó emberekre, miközben felkel a nap és bőszen csicseregnek a rigók. Kedves, szívhezszóló film a Fehér isten és ha azt a kevés vért, ami van benne, kivesszük, akkor leadható lenne Disney mozidélután keretében, esetleg ha szétnézünk Fekete István hagyatékában, akkor találunk ott valami kutyás kéziratot is; egy szórakoztató magyar családi film (nagyobb füsttel, mint lánggal), ezt is megértük. Nem az én világom, de rendben van, meg van írva, meg van csinálva, végre egy minőségi magyar film, amit szégyen nélkül felvállalhatunk.
2014-06-19
[6.5], [magyar], [tearjerker], [mundruczó]