Guillermo del Toro-nak két célja lehetett ezzel a robotos mesével: vagy lebutítani az Evangelion-t amerikai ötévesek szintjére, vagy csinálni egy vázlatos Evangelion-paródiát. Előbbi siker, utóbbi sajnos kudarc, mert attól még, hogy az Independence Day forgatókönyvében kicseréljük az űrhajókat robotokra és teszünk bele egy szende kékhajú japán lánykát, attól az nem lesz vicces - egy valamire való paródia pedig vicces kellene hogy legyen.
A Pacific Rim megrázóan nem vicces, annak ellenére, hogy minden pillanatot megragad a jellemkomikummal való játékra - de sajnos ha a színészeknek nem írnak szerepeket, akkor a színpadon nincsenek színészek, helyettük vázlatos maszkok produkálnak nagy érzelmeket, miközben a háttérben mindent kitölt a pittyegő, csipogó, csillogó, villogó cg. Sajnálom, de mindig reménykedtem, hogy a Faun labirintusának kiváló középszerétől felfelé fog vezetni az út, de úgy tűnik, ezt a reményt is szögre akaszthatom.
2013-10-26
[2.5], [limonádé], [műanyag]